Zwischen dem 30. April und 4. Mai nahmen 18 Schüler unserer Schule an einem Jugendseminar in Bad Marienberg, in Deutschland teil. Der Name des Projektes war „We Connect Europe” also „Wir verbinden Europa” und das Ziel der Woche war ein internationales Medienexperiment durchzuführen.

Während des Aufenthaltes wohnten wir im Europa-Haus. Das ist eine Anlage für Jugendliche in Bad Marienberg. Wir haben mit Schülern aus insgesamt 6 Ländern zusammen gearbeitet; es kamen Schülergruppen aus Deutschland, Frankreich, Tschechien, der Slowakei, Slowenien und Ungarn. Die Arbeit begann am Dienstag. Wir wurden in 9 multikulturelle Gruppen verteilt und jede Gruppe bekam eine Aufgabe. Einige mussten beispielweise für das Experiment im Facebook, Twitter oder Google+ werben. Andere haben die Aufgabe bekommen, ein Logo für das Seminar zu erstellen.

In den nächsten Tagen mussten wir dann dieses Logo im Internet publizieren und es an so viele Menschen wie möglich schicken. Wir mussten die Menschen – auf der Straße und im Internet – mit der Bitte ansprechen, ein Foto mit unserem Logo über sich selbst zu machen und dann dieses Foto uns Internet hochzuladen. Während der Woche haben uns insgesammt 164 Menschen aus der ganzen Welt Fotos geschickt.

Außer der Arbeit hatten wir natürlich für viele andere Beschäftigungen Zeit. Am Donnerstag (3. Mai) fuhren wir nach Köln und haben uns die Stadt besichtigt. Wir waren im Kölner Dom, am Rheinufer und in der Innenstadt.

Während der Woche lernten wir viele nette Jugendliche aus den verschiedenen Nationen kennen. Es gab im Haus einen Partyraum, einen Tischtennisraum und auch sogar einen Basketballplatz.

Im Allgemeinen können wir also sagen, dass wir uns in Deutschland wirklich wohlgefühlt haben. Wir konnten unsere Sprachkenntnisse in Deutsch und Englisch verbessern und dabei hatten wir auch viel Spaß mit den ausländischen Schülern.

Wenn ihr Zeit und Lust habt, könnt ihr auch die Webseite besuchen, an der wir eine Woche lang gearbeitet haben: http://www.we-connect-europe.net/hu/

Viel Spaß!

További képek: itt 

Bailey Michael Edward 10/2

Miskolcnak köszönjük a díjat,

gratulálunk magunknak

Csak így tovább!!!!

Pénteken vettük át az oklevelet, miszerint a Herman Ottó Gimnázium lapja, vagyis a Hermánia lett középiskolás kategóriában az év legjobb online diákmédiuma!!!!!

Az úgy történt, hogy…

… a lap szerkesztői gondoltak egy nagyot, s benevezték a Hermániát a Diákújságíró Egyesület által hirdetett versenyre, ahol többek közt az év legjobb diákmédiumát keresték.
 Mi nem tudtuk, hogy létezik ilyen, s nem tudtuk, hogy ez a diákújágírás legnagyobb fóruma…..
Hogy szavamat az örömtől ne feledjem, ott tartottam, hogy beneveztük a lapot, majd kaptunk egy értesítést, hogy helyezést értünk el.
Nagyon örültünk, csak azt nem tudtuk, hogy minek  Nem tudtuk ugyanis, hogy milyen helyezést értünk el, s hiába telefonáltunk, és kérdeztünk, senki nem árulta el, hogy hányadikak lettünk … Tiszta Oscar-díjkiosztós fíling (nem vagyok hajlandó angolul írni , de hangulatot akar jelenteni)
Jött a dilemma: Menni vagy nem menni, ez itt a kérdés
Hosszas tépelődés után úgy döntöttünk, hogy megyünk, s köszönet a Herman Ifjúságáért Alapítványnak, hogy támogatta az elhatározásunkat, s finanszírozta az útiköltséget!
A díjátadó a Millenáris parkaban volt, s a nap folyamán több, mint 1000 diákújságíró fordult meg  itt.
Az általunk nevezett kategória díjkiosztójára hamar sor került, s mi  elkezdtünk izgulni… Telefonban azt mondták előzetes kérdésünkre, hogy 10 jutalmazott lesz, de a díjátadó úgy kezdődött, hogy akkor 3.helyezett lett… – az adrenalin elég nagyot ugrott, mert nem mi lettünk a harmadikok, s nem is 10 jutalmazott van  Aztán a másodikok sem mi lettünk, s jött az első hely hirdetése – akkor most vagy hiába jöttünk, vagy elsők lettünk – ááááááá
ÉÉÉÉs ELSŐK lettünk!!!!!
Az érzés kimondhatatlan, az öröm extatikus….

Szóval örültünk, s a munkánk ilyen mértékű elismerése erőt ad a további munkához, mert most már biztos, hogy jó az amit csinálunk, és jól csináljuk!

Persze nemcsak egy gratulációt nyertünk, hanem többek közt egy Samsung Galaxy 10.1-et, s a továbbiakban ezen szerkesztjük a lapot
Ha valaki csatlakozni akar hozzánk, szívesen várjuk…

Az Aggteleki Nemzeti Parkban tett látogatásunk:

Az utolsó állomásunk a bajor Münzinghofban:

A német – magyar csapat

nyugaton a Tirrén-tenger irányában helyezkedik el. 
A térképen pirossal látható ez a terület. Megyéi: Arezzo, Firenze, Grosseto, Livorno, Lucca,
Massa-Carrara, Pisa, Pistoia, Prato és Siena.  Székhelye Firenze.

Ezen a területen rengeteg híres emlékmű, monumentális épület található, például:

Pisában: Pisai ferde torony, Dóm, Baptisterium;

Firenzében: Dóm, Harangtorony, Santa Maria del Carmine- templom, Piazza della Signoria, Uffizi palota;

Arezzoban: Román kori anfiteátrum, Petrarca háza, Vasari ház.

Pisai ferde torony

 Anfiteátrum Arezzoban

                                                                                                                                                               Firenzei látkép

Az érkezőket hamisítatlan párizsi kávéházi hangulatra emlékeztető élőzene (és hermanosok-készítette sütemény) fogadta. A sokszínű műsorban szerepeltek vidám, vicces jelenetek, amelyek a francia nyelv változatosságát, játékosságát emelték ki, s amelyeken a közönség nagyokat kacagott. Hogy a nagyérdemű még jobban szórakozzon, több dalt is hallgattunk a gallok nyelvén – szóló és kórus előadásokban is. Biztosak vagyunk abban, hogy a műsor még közelebb hozta, élőbbé tette a francia nyelvet valamennyi résztvevő számára.

A francia hagyományok tiszteletére a Herman-nap keretén belül, április 4-én a gimnázium saját pályáján – nagy érdeklődés közepette– a HSB részét képező pétanque-bajnokság is megrendezésre került; a 2012-es bajnok a 11/1 lett!

Szinay Dorottya 10/1

A program:  HERMANOS UTAZÁS A FRANCIA KULTURÁBAN SOK ZENÉVEL, TÁNCCAL ÉS HUMORRAL

Zenés fogadtatás – kávéházi hangulat

Kosik Réka: Je ne veux pas travailler­ – dal

Bűdy Zsófia – Vitányi Dániel: jelenet (utazni nem is olyan egyszerű…)

Simon Dóra:La Seine– dal

 Kiss Zsolt – Monti Norbert: jelenet (pétanque-golyó a levesben?!)

Mikulecz Benjámin – Tóth Szilvia: jelenet (lenni vagy nem lenni?)

Roméo és Júlia: Gyűlölet – Nagy Petronella koreográfiája

Pethő Dániel – Varga Kristóf: jelenet (egy kis balhé…)

Mikulecz Benjámin – Rapcsák Ádám: Slam

Szinay Dorottya – Németh Kristóf: Si je pouvais – dal

„Frankorál”: Vois sur ton chemin – dal a Kóristák c. filmből

Je veux – dal

Narrátorok: Rapcsák Ádám és Tímár Krisztina

Cukrászaink: Polgári Petra, Király Barbara, Bűdy Zsófia, Simon Dóra, Tomkó Anna, Tóth Szilvia

Kiállítóink: Balogh Bence, Trauer Kamilla, Polgári Petra, Majoros Lívia, Tompa Krisztina,Horváth Máté

Zenészeink: Komjáti Lujza, Bundzik Alíz, Simon Dóra, Vámos Orsolya, Kapusi Luca, Mikulecz Benjámin, Németh Kristóf

Táncosaink: Nagy Petronella, Lengyel Adrienn, Liska Eszter, Brindza Orsolya, Brindza Zsófia

Rendezők: Klopfer Ágnes és Estelle Fecchio

-Minden színésznek,színésznőnek vannak szerepálmai. Mondhatni,a lehetőséggel,hogy estéről estére Éponine bőrébe bújhatsz,valóra vált egy ilyen álom?

J.D.:  A szerepálmokkal vigyázni kell,mert aztán ha megkapja az ember, jó nagyot bukhat vele. Persze,vannak szerepálmaim,leginkább a musical-irodalomból. Éponine-t egyáltalán nem gondoltam,hogy megkapom,számomra volt a legnagyobb meglepetés,hogy így történt. Éponine végül nagy szerelem lett, az ő lelkületével könnyen tudok azonosulni.

- Ezek szerint örömmel öltöd magadra ezt a szerepet,és az átéléssel sincs baj…

J.D.:  Igen,ez így van; a visszajelzések is mind ezt igazolják. Tudtam azt,hogy a külsőmből kifolyólag inkább Fantine illene hozzám,és mindenki más is ebben erősített meg. Többen mondták,hogy nem biztos,hogy jó döntés volt rám osztani Éponine szerepét,viszont én tudtam,hogy lelkileg sokkal közelebb áll hozzám,mint Fantine,és bíztam abban,hogy ezt be tudom bizonyítani,és meg tudom győzni azokat,akik nem így gondolták. Sikerült.  Azóta sokszor kapom dicséretként,hogy én magam vagyok Éponine,és erre azért is vagyok büszke,mert az egyik ilyen dicséretet Sasvári Sándortól kaptam,aki elég sok Éponine-t látott élete során,hiszen már külföldön is lehetősége volt Jean Valjean megformálására.

- Ha választhatnál,melyik lenne a másik női karakter,amit szívesen eljátszanál?

J.D.:  Fantine.:)

-Jean Valjean és Javert szembenállása végigvonul a művön. Automatikusan mindenki arra asszociál,hogy Jean Valjean a jó és Javert a rossz. Te mit gondolsz erről; meg egyáltalán a kettejük viszonyáról,kapcsolatáról?

J.D.:  Javert egyáltalán nem gonosz. Ő hisz a saját életszemléletében egész gyermekkora óta. Azt vallja,hogy egy bűnös mindig bűnös marad,aztán egyszercsak jön egy ember,aki meggyőzi őt arról,hogy ez nem így van. Ez az ember,Jean Valjean,megmenti az életét,és nem fut el a saját felelőssége elől. Jean Valjean Javert-nek csak egy bűnöző,egy a sok közül,akit követ élete végéig,mint egy árnyék. Hiszi,hogy újra rossz útra tér,és mivel ez nem következik be,ráadásul még az életét is Jean Valjean-nak,egy bűnözőnek köszönheti,nem bírja tovább,meghasonlik önmagával. Javert nem tud megbirkózni azzal,hogy az a szemlélet,aminek egy életet szentelt,egyszer csak megdől. Nem tud elszámolni a lelkiismeretével,nem tud mit kezdeni a helyzettel,és ezért öngyilkos lesz. Jean Valjean életének megmentője a  püspök, aki az ajándékba adott gyertyatartókkal együtt hitet is adott Jean Valjean-nak; hitet,hogy minden bűnöző megjavulhat,s hogy az elesetteket hivatott támogatni egész hátralevő életében.

 
- Éponine reménytelenül szerelmes Mariusba,kinek szíve Cosette-ért dobog. Éponine érez haragot Cosette iránt, vagy elfogadja sorsát?

 J.D.: Éponine tragédiája a darabban,hogy Cosette és ő együtt nőttek fel,majd az  idő  elteltével belőle egy utcagyerek,míg Cosette-ből egy szép ruhákban járó  úrihölgy  válik,olyan,amilyen ő is szeretett volna lenni mindig. Nagyon fontos  volt számomra,hogy a  talpraesett,vagány utcagyerek mellett meg tudjam  mutatni az ő női lelkét. Nem haragszik  Cosette-re; a rablás képben ő menti meg a  fiatal szerelmespárt. Szerintem tisztában van a  dolgokkal,a helyzetével,de vannak pillanatok,amikor az ember,még ha tudja is a valóságot,akkor is küzd az  álmaiért,a szerelméért.  A Senkim már című dal pontosan erről szól,hogy bár álmodozik,közben tisztában van vele,hogy ezek az álmok soha nem válhatnak valóra;csak a képzeletében élnek. Volt ilyen időszaka az életemnek,évek,amikor pontosan tudtam,hogy hiábavaló harcolnom egy szerelemért, mégis hittem,hogy sikerülhet. Nem így lett. Ezért a Senkim már olyan,ugyan esténként Éponine-ként éneklem,mintha Jancsó Dóri dala is lenne:)!

-A próbák jó hangulatban teltek vagy a szereplőkre is kihatott a mű nem túl vidám kicsengése?

J.D.: A próbák nagyon jó hangulatban teltek,segítettük egymást,sírtunk,nevettünk. Minden előadáson hallgatjuk egymás dalát a takarásból,és szurkolunk a másiknak.

-Szerinted milyen üzenetet hordoz a mai ember számára ez a történet?

J.D.: Az élet nagy küzdelem,de megéri az első perctől az utolsóig. Éponine akkor volt a legboldogabb,amikor meghalt,hiszen annak a fiúnak a karjai közt halhatott meg,akit szeretett,és akiért az életét adta.  Soha nem tudhatjuk,hogy a boldogság az életünk során mikor talál ránk. Ezért kell küzdenünk mindig,akármilyen nehéz is.

Vass Szandi

Hogy honnan jöttek? HÁT azŰrből…           De nem most….    Hozzánk egy másik iskolából kerültek: innen.

De, mi nem szerettük őket, sőt összegyűjtöttük az összeset……reméljük

Levittük a könyvtárba őket, bezártuk egy légmentesen zárható dobozba, és fertőtlenítő cukorkát is ettünk érintésük után: biztos, ami ziher!
A lázadókkal is megküzdöttünk, akik ki akarták mindenáron szabadítani a Vérengzőket!

Végül 2012. április 23-án egy rituálé keretében, aminek záró akkordja az amőba verseny volt, úgy eletettük a dobozt- persze rituálisan -, hogy soha senki nem találja meg őket!

Így a Föld megmenekült!

Egészen pontosan 24 elhivatott harcos vett részt a rituális bajnokságon. (Képek)
A szabályokat korábban már közöltük itt . E szerint mentek a csaták:  végül győzött az EGY, ő lett a kiválasztott.
Ééééés, ő  nem más, m i n t …………… Tarczali Áron.

A kiválsztott tehette el a Vérengző Amőbákkal teli dobozt a gondolata erejével, de úgy, hogy ő maga sem tud  róla
Azt hiszem, így tökéletes biztonságban vagyunk!
Jutalma ezen a nemes feladaton kívül még egy 1000 Ft-os BÜFÉUTALVÁNY is volt  - nehogymá’ éhen halljon a hősünk

Gratulálunk neki!

Mivel minden jelesebb eseményre emlékeztetni szokták egymást az emberek, mi is így teszünk! Azért, hogy ne feledjük küzdelmünket a Vérengző Amőbákkal, időnkét összejövünk, s versenyzünk egy jót. Legközelebb Pente verseny lesz, gyere te is! A jutalom ismét Büféutalvány!

Játékszabály innen, gyakorlás a könyvtárban!

]]> http://www.hermangimnazium.hu/hermania/?feed=rss2&p=2276 0 http://www.hermangimnazium.hu/hermania/?p=2188 http://www.hermangimnazium.hu/hermania/?p=2188#comments Wed, 18 Apr 2012 21:15:25 +0000 Draszam http://www.hermangimnazium.hu/hermania/?p=2188 A nemrég alakult Herman Gémklub Amőba-versenyt hirdet, amelyet 2012.ápr.23-án rendeznek meg a könyvtárunkban, ill. az előtte lévő árkád területén.

Nevezni a könyvtárban lehet péntekig (ápr.20.) A nevezés ingyenes!

A nyertes 1000 forintos büféutalványban részesül!

Gyere el te is, játssz egy jót, ismerkedj, nyerj!

Amőba trófea-gyűjtő verseny  szabályai:Amőba_trófea-gyűjtő verseny